Fontos meghatározni, milyen helyiségbe tervezik telepíteni a klímaberendezést. A hűteni és fűteni kívánt tér mérete alapján érdemes kiválasztani a megfelelő légkondicionáló teljesítményét. Kis helyiségek esetén elegendő lehet egy alacsony teljesítményű klíma, míg nagyobb területek esetén erőteljesebb klímaberendezésre lehet szükség. A belmagasság és a külső szigetelés is fontos tényező lehet ebben a döntésben. Ne felejtsük el, hogy az épület tájolása is befolyásolhatja a klíma teljesítményét. Azokban a helyiségekben, ahol nyáron folyamatosan süt a nap, érdemes nagyobb hűtőteljesítményű klímát választani.

A klíma jövőbeli funkciói is meghatározóak a kiválasztásnál. Ha fűtésre is szeretnénk használni, az inverteres klíma jó választás lehet. Ez a típus akár -30°C külső hőmérséklet esetén is hatékonyan képes felfűteni a helyiséget.

A zajszint is fontos szempont a klíma kiválasztásánál. Az állandó zúgás könnyen zavaró lehet, ezért érdemes olyan készüléket választani, amelyik alacsony zajszinttel üzemel. A termékek zajkibocsátására vonatkozó információkat az egyes klímák adatlapján találhatják.

Az energiahatékonyság szintén fontos tényező. A klímaberendezések általában A++-tól E-ig terjedő energiaosztályokba tartoznak. Az A+ jelzésű készülékek már hatékonynak tekinthetőek, és a ‘+’ jelek számának növekedésével javul az energiahatékonyság. Az alacsony fogyasztású, nagy teljesítményű klímaberendezések a környezetbarát és költségtakarékos üzemeltetést teszik lehetővé.

A klíma megfelelő teljesítményének kiválasztásához szükséges figyelembe venni a helyiség hőszükségletét, amelyet számos tényező befolyásol. Ezek közé tartozik a belmagasság, a belső hőforrások mennyisége (pl. radiátorok, konvektorok, padlófűtés stb.), a falak és ablakok mérete és szigetelése, valamint a helyiség belső építészeti kialakítása. Általános irányelvek szerint mondhatjuk, hogy egy 30-40 négyzetméteres helyiség hűtéséhez általában 3,5 kW teljesítményű klíma szükséges.

Manapság főként az inverteres klímák találhatók a piacon, mivel működésük lényegesen modernebb a korábbi, elavult ON-OFF klímákhoz képest. Az inverteres klíma sosem kapcsol be vagy ki, így elkerülhető a bekapcsoláskor jelentkező áramlökés, amely jelentős terhelést jelenthet az elektromos hálózatnak. Az inverteres teljesítményvezérlés állandó szabályozást tesz lehetővé, így az inverteres klímaberendezés mindig a körülményeknek megfelelő teljesítménnyel üzemel minden pillanatban.

Klímavásárlás esetén kiemelten fontos szempont a jövőbeli energiafogyasztás mérlegelése. A légkondicionáló fogyasztása jelentősen függ a teljesítményétől és attól, hogy milyen módon alkalmazzuk. Kínálatunkban elérhető inverteres klímaberendezések fogyasztása csak töredéke a korábbi „on-off” technológiájú klímákéhoz képest.

Ha egy porszívó zavartalanul működik a belső hálózaton, akkor egy klíma is simán üzemelhet. Egy modern épület esetén egy szabványos 2,5-3,5 kW teljesítményű klíma általában megfelel a hálózatnak. Fontos megjegyezni, hogy a klímaberendezés névleges hűtő-fűtő teljesítménye nem egyenlő a villamosenergia-fogyasztással. Tehát egy átlagos 3,5 kW-os inverteres klíma nem 3,5 kW áramot vesz fel, hanem maximum ennek a harmadát, körülbelül 1000-1200 kWh-t (ez természetesen attól függ, hogy a klímát milyen időszakban és mennyi ideig használják).

A wifi-támogatással ellátott klímaberendezések lehetővé teszik, hogy távolról, vezeték nélküli hálózati kapcsolaton keresztül, okoseszköz segítségével be- és kikapcsoljuk, valamint módosítsuk a beállításaikat. Ezért, amikor hazafelé tartunk, akár útközben is aktiválhatjuk a klímát, így mire hazaérünk, már a kívánt hőmérséklet fogad minket. Az ilyen funkciókkal rendelkező klímaberendezéseket könnyen integrálhatjuk az okosotthon rendszerekbe is.

A modern klímaberendezések kiemelkedő tulajdonsága az, hogy egy négyjáratú szelep révén a benne zajló körfolyamat irányát megfordíthatjuk, lehetővé téve ezzel a berendezés fűtésre történő hatékony alkalmazását is.

Fűtésre is alkalmas klíma: -15 °C külső hőmérsékletig kiegészítő temperáló fűtésre alkalmas berendezés.

Fűtésre ajánlott klíma -15 °C külső hőmérsékletig:  -15 °C külső hőmérsékletig kiegészítő fűtésre és önálló fűtésre is alkalmas berendezés. Alacsony külső hőmérsékleten – típustól függően – a hatásfok és gazdaságosság romlik.

Fűtésre ajánlott klíma -20 °C külső hőmérsékletig:  -20 °C külső hőmérsékletig kiegészítő fűtésre és önálló fűtésre is alkalmas berendezés. Alacsony külső hőmérsékleten – típustól függően – a hatásfok és gazdaságosság romlik.

Fűtésre optimalizált klíma:  -25 °C külső hőmérséklet mellett is gazdaságosan üzemeltethető, önálló fűtésre is alkalmas berendezés.

Fontos mérőszám az energiahatékonyságban a COP (fűtési teljesítmény tényező) és az EER (hűtési teljesítmény tényező) mutatószám. Ezek az értékek minél magasabbak, annál hatékonyabb a készülék. Azt mutatják meg, hogy 1 kW villamos energia felhasználása által hány kW hőenergiát képes termelni a készülék. 2019. január 1. után a COP és EER értékeket felváltották a lokális és szezonális értékeket figyelembe vevő, bonyolultabb számítási módszer alapján meghatározott SCOP és SEER értékek.

Szezonális energiahatékonysági tényező (SEER) – Ez az érték a készülék teljes energiahatékonysági tényezője, amely a teljes hűtési szezonra vonatkozik. A tényező kiszámításához az éves hűtési igényt kell elosztani a hűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.

Szezonális teljesítmény együttható (SCOP) – Ez az érték a készülék teljes teljesítmény-együtthatója a teljes fűtési szezonra vonatkozóan (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési szezonra vonatkozik). A tényező kiszámításához a referenciának számító éves fűtési igényt kell elosztani a fűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.

A klímaberendezés beszerzése előtt érdemes tájékozódni arról, hogy hol helyezheti el a kültéri egységet az épületen. A nagyobb településeken általában településkép-védelmi rendeletek szabályozzák, hogy pontosan hová kerülhet a klíma kültéri egysége. Ha társasházban lakik, a társasház szervezeti működési szabályzata is tartalmazhat irányelveket ezzel kapcsolatban.